Követelmények

A rogersi gondolatokból következően a tanulás felelőssége nálunk a megszokotthoz képest jobban megoszlik a pedagógus és a tanuló között.

A tanár felelőssége: Átlátja a tanulási folyamatot és megadja annak keretét. Kezdeményezi az optimális pedagógiai légkör kialakulását. Állandó nyitottsággal segíti az egyéni útkeresést. Rendelkezik a hagyományos pedagógia eszközeivel is, diákjaival annyira osztja meg a tanulási-tanítási folyamat felelősségét, amennyire ez a diák fejlődését aktuálisan elősegíti.

A diák felelőssége: A tanterven túl és azon belül a megszokottnál jóval nagyobb szabadsággal és felelősséggel rendelkezik a tanulási folyamatban való saját részvételét illetően. Bizonyos kereteken belül dönthet időhatárokban, a tanulnivalók súlyozásában, abban, hogy milyen témát hoz ő be a közös munkába. Tanterveinkben a NAT-hoz (Nemzeti Alaptanterv) igazodva fogalmaztuk meg az egyes évfolyamakon elvárt teljesítményminimumokat.

Értékelés

Célunk, hogy a diák minél pontosabb képet kapjon a teljesítményéről úgy, hogy közben az önbecsülése is növekedjen. Értékelési rendszerünk kialakításakor fontos szempontjaink voltak:

1. a tanár és a diák közösen végezze,
2. a diák aktív részese legyen az értékelési folyamatnak,
3. az értékelés rendszeres és folyamatos legyen,
4. írásban és szóban is értékeljünk,
5. ne csak a tárgyi tudást értékeljük, hanem az értékelés terjedjen ki a szociális fejlődésre és mindkét területen egyszerre több szempont érvényesüljön.

A tanulók félévkor és év végén írásbeli szöveges értékelést kapnak tanáraiktól. Az értékelési folyamatnak egy nagyon fontos eleme, a negyed- és háromnegyed évi önértékelés, amikor a tanulók osztályközösségükben, életkori adottságaiknak megfelelően meghatározott szempontok szerint értékelik önmagukat, megfogalmaznak valamit magukról, amit írásos, vagy rajzos formában rögzítenek.

Az első három évben az értékelés középpontjában a gyermek önmagához képesti fejlődése áll. Az első három évben nem osztályozunk. A gyerekek a tanár-diák, diák-diák interakcióban folyamatos visszajelzést kapnak teljesítményükről, viselkedésükről.

A negyedik évben minden gyermek bizonyítványába belekerül már az is, hogy a külső mércéhez képest hol tart (a külső mérce a Nemzeti Alaptanterv).

Ötödik és hatodik osztályban a dolgozatokra elkezdjük használni a százalékos értékelést. A gyerekek szöveges bizonyítványába bekerülnek ezek az értékek is.

A hetedik-nyolcadikos évfolyamon a szöveges értékelést osztályzással is kiegészítjük.